AZ EGYETEM TÖRTÉNETE
KEZDETEK
1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombat városában (ma Trnava Szlovákiában), akkori székhelyén alapította meg az egyetemet és vezetését a jezsuita rendre bízta. A jellegzetesen jezsuita egyetem bölcsészeti és teológiai karból állt, jogosult volt a tudományos fokozatok adományozására és már igen korán, 1667-ben jogi karral egészült ki. A 18. században az egyetem egyre inkább állami irányítás alá került és 1769-ben megalakult a negyedik, orvosi fakultása - ezzel teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált.
Hallgassa meg az egyetem nagyszombati himnuszát!
A jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben az egyetemet (az alapító eredeti szándékával is egyezően) Nagyszombatból az ország közepébe, Buda városába, a királyi palotába költöztették. Az egyetem keretében kezdődött meg speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnökképzés, és az állatorvosképzés. Nagyon sok ma önálló fővárosi egyetem a Tudományegyetemből fejlődött ki. Az intézmény 1784-ben a Duna túlsó partjára, Pestre került át. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt, ami a soknemzetiségű hallgatóság számára közvetítő, semleges nyelvnek számított.
INTENZÍV FEJLŐDÉS
1848-ban született meg az első egyetemi törvénycikk, amely a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá helyezte az egyetemet mint nemzeti intézményt és kimondta a tanszabadságot. A neoabszolutizmus idején németesítő tartalmú, de hasznos reformokat vezettek be, többek között egyenjogúsítva a Bölcsészeti Kart. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza. A kari szerkezet nem változott, de több új tanulmányi és klinikai épület, Egyetemi Könyvtár, központi épület készült el, szaporodott a tanszékek száma és az Egyetem Magyarország legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát. Esetenként már európai és világhírű tudósok oktattak katedráin, a hallgatói létszámot tekintve pedig a századfordulón a világ 15 legnagyobb egyeteme közé került. Fél évszázad alatt nyolcszorosára nőtt a hallgatók száma (1914-ben 8185 főre) ami azért is következett be, mert Magyarországon 1914 előtt mindössze két Tudományegyetem működött. Az óriási hallgatói tömeg csak kisebb része kaphatott magas színtű képzést. Ezt segítették pl. az 1868 után alakult szemináriumok, az 1895-ben megnyílt Eötvös József Kollégium és más intézmények. 1895-től a nők is beiratkozhattak az egyetemre.